Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]
 főoldal | cikkek | Más Ă­rások | Harminc Ă©v

Harminc Ă©v
Mázli, hogy nem vagyok zenész, most tarthatnék életmû koncertet... Mert éppen harminc éve vagyok a pályán: 1983. október 17-én jelent meg elsõ cikkem.

Tavasz vagy talán már nyár lehetett, a Budai Ifjúsági Parkban láttam meg Czippán Györgyöt, az Ifjúsági Magazin fõszerkesztõ-helyettesét. Nem akármilyen lap volt ez abban az idõben, valóban a fiatalokról szólt, s nem „mozgalmi” módon. Akkor már fontolgattam, hogy újságírónak kellene állni, annyi minden érdekelt és annyi mindent akartam megosztani. Megkérdeztem tõle, hogyan lehetnék az. Czippán nem azt kezdte sorolni, hogy szerezzek diplomát, utána gyakornoki állást, majd következhet az újságíró iskola, egyszerûen csak azt mondta: „Írni kell.”

Erre meg is adta a lehetõséget, ráadásul rám bízta a témaválasztást. Az IM Mini interjúk rovatába készült elsõ cikkem, rövid beszélgetés Szekeres Tamással, a feltörekvõ gitáros tehetséggel. (Neki is ez volt az elsõ interjúja, ami éveken át kiváló alkalmat jelentett ünnepi italozásra október közepén...)

Azért persze végigjártam az újságíróvá válás hivatalos útját, közben írtam az IM mellett a Világ Ifjúságának, s ott lehettem az elsõ magyar, több lapszámot is megért, független zenei újság, a Polifon bõvebb stábjában. Legendás idõ volt. Amikor már „profi” lettem, jött a Polip, a Rocker, a Magyar Rádió különbözõ zenei mûsorai, majd sok-sok év a Pesti Mûsornál és a Zenész magazinnál.

Persze nem csak zenérõl írtam. Minden lapot nem fogok felsorolni (nem is hiszem, hogy emlékeznék rájuk, illetve engem is meglepve most hirtelen beugrott a Csõszer Híradó neve...), de jól éreztem magam a nyolcvanas évek végén a Delta Impulzus szerkesztõségében és a kilencvenes évek elején a Népszava kultúrrovatánál.

Az új évezred az internetet hozta, már nem is tudom, mióta nem írtam nyomtatott lapnak. 2002-tõl néhány évig Tátrai Tibor, 2004-tõl pedig a Bikini hivatalos oldalának tartalomszerkesztõje voltam, illetve vagyok. Hogy a saját honlapomat már ne is említsem... Most épp nincs is miért, mert címoldalán jól látszik, hogy egy éve, a Bikini könyv megjelenése óta nem írtam semmit.

Ugyanis közmunkás voltam. (Mivel zenészek is olvassák oldalamat, s õk nem mindig naprakészek a való életbõl, itt jegyezném meg, hogy ehhez a mai Magyarországon nem szükséges bûncselekményt elkövetni.) Nekem való helyen: a Magyar Rádió zenei archívumában. Ahol a közmunka mellett lehetõségem nyílt régi magyar dalok felkutatására. Kincseket találtam! Rengeteget! De ez egyelõre maradjon köztünk, mert nem sikerült zöld ágra vergõdni a fõ szerv, az MTVA illetékeseivel, hogy milyen formában lehetne eljuttatni a csak itt meglévõ felvételeket a közönséghez.

Ma úgy tûnik, novemberben folytatódik ez a közmunka, s el is tart április végéig. Remélem, akkor már jobb híreim lesznek a régi dalokról. S bízom abban, hogy a következõ harminc, no jó, legalább a következõ egy év interjúkkal indul, mert hamarosan szólólemezzel jelentkezik a Bikini két virtuóz szólistája, Lukács Peta és Makovics Dénes, valamint Tátrai Tibor igazán nagy koncertet ad december elején. Van mirõl írni.


Creative Commons License
Ezt a Mû mûvet Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt tették közzé.
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek •